A társaság tagjai körben állnak vagy ülnek. Kiválasztanak maguk közül valakit, aki az egyes számmal elkezdi a számolást. A tõle balra ülõ ember folytatja a 2-es számmal, és így tovább (az óramutató járásával megegyezõ irányban).

A játék lényege az, hogy a 7-re végzõdõ, illetve a 7-tel osztható számokat nem kell mondani, hanem mondjuk brekegni kell helyette. (Tehát: egy -- kettõ -- ... -- hat -- brekk -- nyolc -- ... -- tizenhárom -- brekk -- tizenöt -- stb.) Aki elvéti, kiesik a játékból. A bennmaradó egy, kettõ vagy három (megállapodástól függõen) ember gyõz. Játszottuk úgy is, hogy az az ember kimarad, akire a 7-re végzõdõ, vagy a 7-tel osztható szám jut (tehát ezeknél nem kell mondani semmit).

Leírás: Székffy Tomi (sztomi@mail.datanet.hu)

Változat

A számokat szabályos ritmusban kell mondani, például kétszer térdre ütés, majd a szám, ti-ti-tá formátumban, ahol is a ritmust mindenki üti. Ezzel a tempó automatikusan felpörög, akármilyen lassan kezdjük, és akármennyire nem akarjuk. Még nehezebb, ha brekk után megfordul az irány. Intelligensnek tűnő emberekkel alig tudtunk túljutni az 50-en.

Leírás: Tukora Balázs